Praktikák

Liszttippek

Mint már írtam az alapanyagoknál, én általában magam készítem a lisztjeimet, attól függően, hogy mit főzök, vagy sütök és milyen mag passzolhat ízben leginkább hozzá. Mindig van otthon mandula, dió, szezámmag, tökmag, napraforgómag, lenmag és ezekből állítom össze a liszteket. 

Elkészítésük egyszerű, talán kicsit olcsóbb is, mint a kész lisztek, és NEM nehéz beszerezni!!! Ezeket a magokat szinte mindenütt megkapod, csak egy jó aprítógépet kell beszerezned, de hidd el nem bánod meg! Mondjuk én könnyen beszélek az elkészítést illetőleg, ugyanis nekem nagy segítségem van a lisztek készítésében :) Az én Larám nagy konyhatündér! Vonjátok be Ti is a gyerekeket, nagyon élvezik! 

Szóval az elkészítésük: Aprítógépbe helyezzük az aprítani kívánt magvakat és addig aprítjuk míg lisztszerű nem lesz, ennyi az egész :) Azonban ne várj finomliszt állagot, ezek a lisztek kicsit darabosak, ez azonban az ételek minőségét egyáltalán nem befolyásolja.





Hogyan juss mindig friss tejhez?

Tej alatt itt természetesen nem a tehéntejet értem :) Laktózmentes tejek széles választékát már a boltokban is megkapod, azonban én a házilag elkészített tejekre szavazok. Elkészítheted mandulából, kesudióból, és kókuszdióból is. 

Az én kedvencem a kókusztej, amit kókuszdióból készítek, ugyanis így házi kókuszreszelékhez is jutok, ami sokkal finomabb mint a boltban megvásárolhatók.

Kókusztej készítése:

Egy késsel kilyukasztjuk  a kókuszdión lévő három lyuk egyikét, hogy a lyukon ki tudjuk folyatni az édes kókusz vizet, ezt szűrjük le és tegyük félre. Jöhet a kókusz feltörése. Egy bárd, vagy hasonló kaliberű konyhaeszköz segítségével körben felütögetjük a kókuszt. Körülbelül 3-5 perc alatt ketté törik a kókuszdiónk. A kókuszdió külső, kemény héja alatt van egy puhább, vékonyabb héj, mely rá van tapadva a kókusz húsára. Benyomjuk oda a kést és felfeszítjük a kókusz húsát. Ezután levágjuk róla a puha, barna héját, majd kisebb szeletekre vágva, betesszük az aprítóba és kész is a kókuszreszelék. Ez egy nagyon zsíros, nedves, puha reszelék lesz. Ekkor nyerjük ki belőle a kókusztejet a következőképpen. A kókuszreszeléket egy edénybe tesszük, és felöntjük annyi vízzel hogy ellepje, felforraljuk, majd pihentetjük fél óráig. Ezután veszünk egy másik tálat és szűrőn átöntjük a tejet és jól belepasszírozzuk a kókuszreszelék nedveit. Ezt már üvegbe tölthetjük és a kókusztej mehet is a hűtőbe. A vizes reszeléket tepsire szétoszlatjuk és sütőben alacsony hőfokon, körülbelül 140 fokon, kiszárítjuk. Én egy picit meg szoktam pörkölni, nem veszem ki csak mikor már kicsit megbarnult, finom karamellás ízt kap így a kókuszreszelékünk.

Mandula- és kesudiótej készítése: Egy turmixgépbe beleteszünk 10 dkg mandulát/kesudiót. Felöntjük egy liter vízzel, és állni hagyjuk 1 órán át. Majd legmagasabb fokozaton 5-6 percig őröljük. Az így nyert tejet átszűrjük, de nem szükséges, ha elég finomra sikerült darálnunk. A tejet üvegbe öntve hűtőben tároljuk. Ha esetleg nem fogyasztjuk el 3-4 nap alatt, akkor a megsavanyodott tejet, tejfölként is felhasználhatjuk.

Köpülj vajat!

Mandula- és kesudióvaj készítése: Egy zacskó mandulát, (vagy amennyi vajat szeretnénk készíteni) beletesszük az aprítóba és 10-15 percig folyamatosan aprítjuk. Közben néha megállítjuk és lekapargatjuk az aprító oldalához tapadó darabokat. A elkészült vaj, tökéletesen sima és krémes lesz.

Ghí (tisztított vaj) készítése: Szükségünk lesz 100 dkg vajra. 100 dkg vajból körülbelül 80 dkg mennyiségű ghít állíthatunk elő. A vajat egy lábasban alacsony hőfokon olvasszuk fel, majd nagyobb lángon forraljuk fel. Vegyük ismét vissza a hőfokot, és melegítsük tovább. Szép lassan forrjon, nem kell hogy bugyogjon. Időnként egy szűrővel vagy lyukacsos kanállal szedjük le a habot a tetejéről. Amikor a habképződés megszűnik, a ghí szép áttetsző aranysárga színű lesz, elkészültünk vele. Egy szűrőbe tegyünk gézt vagy valamilyen sűrű szövésű anyagot, és óvatosan szűrjük át a ghít egy tárolóedénybe úgy, hogy a lábas aljára rakódott fehérje ne kerüljön bele. Zárható edényben, hűtés nélkül is tárolhatjuk.

Fűszeres nő...

Azt rólam már tudhatjátok a saját készítésű, termelésű dolgok híve és kedvelője vagyok. A gluténintoleranciám kiderülése után kezdtem komolyabban ismerkedni a fűszerekkel és a fűszernövényekkel, ugyanis a nyers és gluténmentes konyha - mondhatni -  natúr, kissé semleges ízű ételeit leginkább és legtökéletesebben a friss és ínycsiklandozó fűszernövényekkel tudjuk elkészíteni. 

Ha nincs konyhakertünk akkor ablakpárkányra kényszerülnek fűszereink, de sok fajtája nevelhető szobában is. Én is ezt a tábort népesítem :) Fűszernövényeim a konyha ablakpárkányában szokták várni a felhasználásuk boldog pillanatát. Legtöbbször hipermarketekben szoktam beszerezni őket, mert az a leggyorsabb megoldás, de mindig ostoroztam magam, hogy miért nem termesztek saját fűszernövényeket... Eddig a pillanatig! 

Április a palántázás ideje, hát idén én is nagy fűszertermesztő-projektbe vágtam a fejszémet, remélve a legjobbakat :)

Összegyűjtöttem Nektek pár információt az általam legfontosabbnak vélt  fűszernövényekről amiket én használok a konyhámban!

Bazsalikom

Népies nevén királyfű vagy németbors. A közkedvelt, egynyári növény eredetileg Dél-Ázsiából és Afrikából került hazánkba, ahol hamar, széles körben elfogadták kellemes, szegfűszegre emlékeztető fanyar, pikáns illata miatt. A mediterrán konyha egyik legfontosabb alapfűszere. A leveles, virágos hajtásokat felhasználhatjuk frissen, vagy morzsolt, szárított formában. Felhasználása igen sokoldalú levesekbe, főzelékekbe, salátákba, szószokba, pácokhoz, sültekhez, mártásokba is kiváló.

Görög bazsalikom  

Világoszöld levelű, kisebb termetű mint a Bazsalikom. Lombja gömb formájú, amelyet apró, vékony levelei és apró, fehér színű, ajakos virágzata díszíti.
Édeskés íze miatt főként tésztákban, süteményekben tudjuk jól felhasználni, de minden más bazsalikommal ízesített ételben is jól helyt áll.

Citromfű

A citromfű vagy népies nevén méhfű, vagy mézfű, Európában őshonos évelő növény. Nevét jellegzetes citromillatáról kapta, mely ahogy hozzáérünk a növényhez rögtön érződik. Manapság egyre több helyen beszerezhető friss, cserepes változata. Már a görögök és a rómaiak által is ismert fűszernövény volt. A népi gyógyászatban sokféle gyógyhatást tulajdonítanak neki, mint vírusölő hatása miatt a pattanások és a rovarcsípések nyugtatójaként, mint a láz,hányás és fejfájás-csillapítójaként. Azonban a belőle készített főzet hatása a leginkább közkedvelt, ugyanis a Citromfű tea az idegi eredetű alvászavarok ellenszere. A citromfű kúra alatt a teát langyos állapotban, mézzel édesítve fogyasszuk. Hatására kipihenten ébredünk, és az egész napunk nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Kell ennél több? :)

Kakukkfű 

A kakukkfű a dombvidéktől egészen az alhavasöv mezsgyéken is megtalálható. Köves lejtőkön, gyepekben, ritkás fenyvesekben, sziklákon fordul elő. Mészben és finomföldben szegény, semleges kémhatású homoktalajokon él. Már az ókori egyiptomiak és görögök is ismerték és előszeretettel használták remek gyógyhatásai miatt. A kakukkfűből készült illóolaj antibakteriális hatású, serkenti az emésztést, elmulasztja a torokfájást és a könnyű náthát. Ha gőzfürdőt készítünk belőle az arcunk számára, gyorsan kitisztítja a pórusainkat, és megelőzhetjük vele a torok- és melléküreg-gyulladásokat. 

Majoranna
A magyar majoránna különleges minőséget képvisel, „Hungaricum”-ként jelenik meg az exportpiacokon. A magyar konyha kedvelt fűszereként közismert. Kellemes illata és íze miatt az élelmiszeriparban (hús-, és konzervipari célokra) és az illatszeriparban is széles körben alkalmazzák. Drogja szélhajtó, bélpuffadást enyhítő és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, ezért emésztést serkentő teakeverékek alkotórésze.

Borsmenta

Mint teanövény a borsmenta nagyon ismert, azonban kevesen tudják, hogy leveleit a konyhában főzéskor is fel lehet használni. A növény illóolajat, cseranyagot, keserűanyagot tartalmaz. Enyhíti a felfúvódást, görcsoldó hatású, epehajtó, nem véletlen, hogy a bőséges arábiai ebédek után is borsmenta teát szolgálnak fel a vendégeknek. Fűszernövényként igen ízletes joghurtos öntethez adagolni, úgy is kifejti gyógyhatását, sőt a joghurt savas hatása miatt még koncentráltabban. Fő hatóanyaga a mentol fokozza a nyál- és epetermelést, gyenge görcsoldó és gyulladáscsökkentő, enyhe helyi érzéstelenítő, hűsítő, antiszeptikus hatású.

Rozmaring

Mediterrán eredetű növény, de Európa és Amerika nagy részén vadon nő. A rómaiak Aphrodité szent növényének tartották. A rozmaring leveleit, virágos-leveles hajtásait és illóolaját számos országban használják a modern fitoterápia kezelések során is.

A gyógyászatban használják vérkeringési problémákra, ideg- és gyomorerősítőként, görcsoldóként, frissítő és vérkeringés fokozó hatása miatt és fejfájás ellen is, azonban várandós kismamák kerüljék az alkalmazását.  Baromfi-, bárány-, és vadhúsokat sütéséhez használják nagy szeretettel. Remek ízhatást érhetünk el ha a burgonya, borsó, spárga, mángold főzőlevébe rozmaringleveleket dobunk valamint nagyon népszerű a flekken- és roston készült ételek sütésénél is.

Ruccola 

A ruccola markáns ízű mediterrán növény. Sötétzöld leveleit saláták, levesek és tészták ízesítéséhez használhatjuk, vagy önmagában is lehet salátaalap natúr salátáknál. Lakásban a legnaposabb és meleg helyre állítsuk és mérsékelten öntözzük. 

A rukkola félárnyékos helyen érzi jól magát.

Oreganó 

Görögország aromaesszenciája. Az oreganó vagy másik nevén szurokfű a dombvidéki részeken, száraz legelőkön, cserjék szegélyén és fenyvesekben található. Többnyire mésztartalmú talajon él. Egyiptomban a szurokfüvet gyógyszerként alkalmazták. Görögországban ma is szabadon nő a mezőkön. A szurokfű forrázata jó idegesség okozta fejfájásra, és nyugtató hatású is egyben. A szurokfű jól illik a paradicsomos ételekhez, a fehér és vörös húsokhoz, a karfiolhoz, a brokkolihoz és a cukkinihez is és a olasz tészták és pizzák elhanyagolhatatlan fűszere is. A többi fűszer közül a fokhagyma, a petrezselyem, a zsálya, a kakukkfű, a bors és a bazsalikom párosul kellemes ízt alkotva az oregánóval. Mivel elég erőteljes ízű fűszer, ezért óvatosan bánjuk vele mert a kevesebb több alapja itt is érvényesül. Ha túl sokat használunk belőle elrontja az étel ízét.

Tárkony

Ázsia pusztáin honos. Valószínűleg a népvándorlás során még őseink hozhatták be a Kárpát-medencébe és terjesztették el. Erdélyben az egyik legismertebb és legkedveltebb fűszernövény. Eurázsián kívül Észak-Amerikában is ismert és elterjedt, fészkes virágzatú növény. Régebben majd minden házban kedvelt és gondosan őrzött fűszer volt. Erdélyből került hozzánk. Kellemes fűszeres illatáért és zamatáért a középkortól kezdve közkedvelt fűszernövény. Illóolajának összetétele hasonló az ánizséhoz, mivel nem édes ízű, nagyobb népszerűségnek örvend. Tisztított illóolaját az illatszeripar is hasznosítja. Kissé kesernyésen csípős, fűszeres íze a gyomornedv elválasztását fokozza, így étvágyjavító hatású. A népi gyógyászatban gyomorbetegségek kezelésén túl, magas vérnyomás esetén is használták. A francia konyha kedvenc fűszere. Salátákhoz, mártásokhoz, levesekhez, zöldbabból készült ételekhez remekül passzol. A petrezselyemhez hasonlóan -levesek, szárnyas, hal- és vadas ételek, birka- és báránysült, zöldbab, borsó és burgonyafőzelék ízesítésére kiváló.