Nyugati életmód vs. Népbetegségek

A civilizációs betegségeket, mint cukorbetegség és annak különböző lépcsőfokai a hiperinzulinizmus és inzulinrezisztancia, magasvérnyomás,  szívbetegségek  a civilizáció okozza. Civilizáció mint megbetegítő tényező? Nehéz megfogni, illetve azt a nézőpontot megtalálni a civilizáció mely része is felelős ezért? A kutatások alapján a mesterséges anyagok, a szenyezett környezet és a helytelen táplálkozás közös halmaza a fő ok sok más tényező mellet.

A homo sapiens kb. 2,5 millió éven át vadaszó-halaszó-gyűjtögető életmódot élt. Szervezetünk a 2,5 millió év alatt tökéletesen alkalmazkodott ehhez az étrendhez. A ma itt-ott még vadászó-halászó-gyüjtögető életmódot élő természeti népeknél tett antropológia megfigyelések alapján,ezek az emberek tökéletesen egészségesek. Ismeretlen számukra a szívbetegség, a cukorbetegség, az elhízás, az autoimmun betegségek és a rák! A  vadaszó-halaszó-gyűjtögető életmódot élők karcsúak, erősek és egészségesek, ezzel szemben a modern ember elhízott, elpuhult, gyenge, beteges és mindenféle, a táplálkozással szorosan összefüggő népbetegségek gyötrik, mint szívbetegség, cukorbetegség, autoimmun betegségek és rák.Nyilvánvaló a szakadék, amely a  vadaszó-halaszó-gyűjtögető  és a nyugati életmódot között nyílt meg.  Az emberiség létszáma rohamosan nőtt, ezzel együtt a környezet eltartóképessége, pedig rohamosan csökkent. Fogyatkozott a vadak, a vadon termő zöldségek, gyümölcsök mennyisége. A kialakult vészhelyzet hívta életre a földművelést, az állattartást, és ez alapjaiban átalakította az ember étrendjét. Olyan "tápanyagok" jelentek meg az étrendben, amelyeket korábban az ember nem fogyasztott így alkalmazkodni sem tudott hozzájuk. Olyan idegen fehérjékkel és hormonszerű anyagokkal találkozott az emberi szervezet, amelyeket nem tud megfelelően kezelni, ugyanis enzimrendszere nincs erre felkészítve. Valamint olyan szénhidrátterhelést jelent a termesztett gabona- és tejalapú táplálkozás, amit az emberi szervezet tartósan károsodás nélkül nem tud elviselni. A drámai példákat a nyugati étrendre éppen áttért természeti népek szolgáltatják. A nyugati ember sokat több táplálékot vesz magához, mint amire szüksége lenne, rossz ételeket fogyaszt, és ezért elhízott és beteg.

Éltető kenyér - gyilkos glutén

A természetben előforduló szénhidrátokat (zöldségek és gyümölcsök), az ember 5 millió éven át fogyasztotta. A földműveléssel megjelent gabonafélék, a kukorica, a burgonya magas keményítőtartalmú, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak. Ezek nagy glikémiás indexű és telítettségű ételek, amelyek az emberi szervezet számára olyan nagy szénhidrátterhelést jelentenek, amellyel nem tud megküzdeni hosszas ideig. A folyamatos szénhidrátterhelés hiperinzulinizmushoz, inzulinrezisztanciához, metabolikus szindrómához, és ezen keresztül szívbetegségekhez vezet. A modemkori szívbetegség- és szívhaláljárvány egyértelműen a finomított szénhidrátok fogyasztására vezethető vissza. Azonban gabonafélekkel további gondok is vannak, ami az én betegségemnek is a generátora a glutén! A gliadin és ki tudja meg, hány eddig ki nem mutatott gabonafehérje áthatolva a bélfalon, módosítja az immunrendszer működését, befolyásolja az agy működését, és így rengeteg, a civilizációval megjelenő autoimmun és idegrendszeri betegségért felelős. A teljeskiőrlésű gabonafélékben található rostokkal  a további probléma, hogy lektint is tartalmaznak, amely egy MÉRGEZŐ anyag! A lektin rombolja, vékonyítja a bélfalat és ezzel fokozva a bélfal áteresztőképességét. Ez csak tovább súlyosbítja az autoimmun állapotokat. Számomra ezt ijesztő még csak leírni is, főleg ha vizualizálom magam előtt.

A tej élet, erő, egészség - hahaha vagy inkább múúúú...

Az ember évmilliók alatt kénytelen volt alkalmazkodni a fenti részben említett gazdálkodó életmódhoz, és az általa kínált táplálékféleségekhez. Egyik vakfoltja a tej. A fehér és tiszta tej, amely ha jobban megvizsgáljuk elveszti fehérségét. Elődeink, akár csak a többi emlős, CSAK a szoptatási időszakban rendelkeznek  a tejcukrot lebontó enzimmel, azaz a laktáz enzimmel. Ez az enzim felnőttkorban inaktiválódik. Mivel az ember évmilliókon keresztül nem fogyasztott tejet, ez felveti bennem a kérdést, de gondolom sokakban még, hogy akkor milyen hatást gyakorolhat az emberi szervezetre egy olyan táplálék ami emlősök kicsinyeinek rendeltetett. A tehenek, illetve nevezzük őket inkább ősteheneknek, napi EGY litert, ismétlem EGY liter tejet tudtak adni. A mai tehén egyedek napi 30-50 liter közti mozgó mennyiségű tejet adnak. Bár tiltott Európában a mesterséges növekedési hormon, valamit mégis kapnak azoknak a jószágok, hogy ilyen extrém tejtermelésre képesek. A tej alacsony glikémiás indexe és glikémiás telítettsége ellenére, magas inzulintermelésre késztetik a szervezetet. Glikémiás indexe alapján, 3-szor vagy 6-szor nagyobb inzulinválaszt vált ki, attól függően milyen más élelmiszerrel keveredik. Ha józan paraszti ésszel kicsit elgondolkodunk tulajdonképpen logikát is találhatunk benne.  A tej a borjúnak találtatik ki, így a kisborjú intenzív növekedési szakaszában nagy inzulinválaszra van szüksége a hogy serkentse a növekedését. Ez az emberekben viszont inzulinrezisztenciát okoz. Másik veszélye a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatának növelése. Elemzések arra mutattak rá, hogy a tej és tejtermékek szívbetegséget okozó hatása többek között a fokozott kálciumfelvétellel magyarázható. A kálcium felszívódását a szervezet önmagának szigorúan szabályozza. Elvileg! Ugye ha csak a tejben található tejcukor ez a szabályozást ki nem játszaná, de sajnos ezt teszi ezért a tejből szükségtelenül sok kálcium jut a szervezetünkbe. Ennek  a felesleges kálciumnak egy része az erek falán rakódik le és már meg is a baj. A tej aktívan befolyásolja és beleavatkozik a szervezet inzulin- és hormonháztartásába. A tej emberi fogyasztásra alkalmatlan táplálék, az evolúció során a laktáz enzim aktivitásának megőrzésével alkalmazkodott az ember a tejfogyasztáshoz, azonban az anyagcsere folyamatok ezt továbbra sem tolerálják valamint a tej többi biológialig aktív alkotó elemeit továbbra sem tudja a szervezet megfelelően kezelni. A tej egy speciális táplálék emlősök kicsinyeinek nevelésére.

Növényi olaj mítosz

A növényi olajak fogyasztásának propagálása a közegészségügy egyik legnagyobb blamázsa, amit valaha is elkövettek a nyugati ember ellen. A javaslat így szólt, az állati, azaz a telített zsírok helyett a többszörösen telített zsírokat, azaz növényi olajakra és margarinra cserélje a lakosság. No ez meg is volna... az eredmény azonban elmaradt, illetve nem, ugyanis az infarktusok és a szívbetegségek száma egyre csak emelkedett. A növényi olajokban rengeteg omega-6 zsírsav van. A szervezet számára az omega-3 és az omega-6 két fontos esszenciális zsírsav, amit a szervezet nem képes előállítani. Omega-3 zsírsav növényekben is fellelhető, de ami számunkra hasznos omega-3 az nagyrészt a halakból nyerhető. Mivel a modernkori ember kevés halat fogyaszt, az omega-3 szintje alacsony. Ezzel szemben az omega-6 zsírsavból rengeteget veszünk magunkhoz, ebből viszont egészen kevésre lenne szükségünk, és ez az egyik oka szívbetegségeknek. Az omega-6 túlsúlya, valamint a transzzsírok nagy mennyisége felmérhetetlen mértékben súlyosbította azt a szívbetegségjárványt, amelynek leküzdésére a növényi olajakat és a margarint ajánlották (fatális tévedés). Az omega-6 nemcsak a gyulladásokat fokozza, hanem a szívritmuszavart is, ennek következményeképpen a hirtelen halál kockázatát is, sőt a tumorsejtek növekedését is serkenti.
Döntsd el Te használsz-e továbbra is olajat, margarint, sütőmargarint vagy hasonló társaikat. Szíved joga, a szívedért! 


Folyt. köv.

(A folytatásban néhány zöldségről és azok élettani hatásáról fogok írni)