Tudtad?

Mi is az  útifű maghéj?

Furcsa neve alapján azt gondolhatjuk, hogy egy különleges, nehezen beszerezhető, bonyolult hozzávalóról van szó. Szerencsére nem így van, bármely bioboltban beszerezhető.
Az útifű maghéj vagy másik nevén indiai bolhafű (Plantago psyllium, Psyllium Husk) meleg, napos vidéken érzi jól magát, valamint a talaj és a csapadék igénye kicsi.


Útifű maghéj a konyhában

Az útifű 85%-a nem felszívódó élelmi rost, így rendkívül magas a folyadék-felszívó képessége, képes térfogatát akár a tízszeresére is megnövelni. Ezáltal bármilyen folyadékot képes zselésíteni. Ennek két előnye van a konyhánkban, egyrészt nem kell állati eredetű zselatint használnunk, másrészt nem szükséges összeforralni a folyadékkal, hidegen is tökéletesen működik – ez a zseniális tulajdonsága teszi a nyers konyha elmaradhatatlan részévé.

Útifű maghéj az egészségünkért

Az egyszerű és nagyszerű Psylliumot nemcsak ételeinkbe használhatjuk fel, hanem fogyaszthatjuk egyfajta a bélrendszer működését optimalizáló kúraként is. Ezt a hatását oly módon fejti ki, hogy fogyasztás után egy különleges zselés gél képződik a gyomorban, amely nyugtatja a bélnyálkahártyát és nem szívódik fel, hanem tovább vándorol, végig az egész bélrendszeren. ’Béltúrája’ során mindenféle lerakódott salakanyagot kiszed a bélredőkből, mindeközben a bélbolyhokat megkímélve. Az útifű maghéj nem felszívódó rostként segít visszaállítani a bélrendszer egészséges „hernyómozgását”.
A kúra alatt nagyon fontos a napi 2 liter folyadék elfogyasztása. Az útifüvet reggel és este étkezés előtt 20-30 perccel ajánlott elfogyasztani. Keverjünk el 2 teáskanálnyi bolhafűmagot 1-2 dl folyadékban vagy natúr joghurtban és azonnal igyuk illetve együk meg, hogy a zselésedés a gyomorban történjen meg.

Az útifű maghéj további jótékony hatásai
  • Rendszeres fogyasztása zselészerű védőréteget képez a bélfalakon
  • Biztosítja a szükséges napi rostbevitelt
  • Hasmenés esetén magába szívja az emésztőrendszerben található fölösleges folyadékmennyiséget
  • Székrekedés esetén a felszívott folyadéktartalom lágyítja a székletet, illetve a megzselésedett útifű nyomást gyakorol a bélfalra, ami segíti a bélmozgást
  • Helyreállítja a bélflórát, ezért különösen hasznos lehet bélfertőzések vagy antibiotikum kúra esetén
  • Védi a beleket a túlsavasodástól
  • Csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát
  • Tisztítja az emésztőrendszert
  • Tisztítja a nyirokrendszert
  • Csökkenti a koleszterin- és a vércukorszintet
  • Segít a bőrproblémák kezelésében
  • Csökkenti az éhségérzetet, ezért hasznos kiegészítője lehet egy fogyókúrának  is

Fánkológia

Személy szerint nem rajongok a tél végéért, én ilyenkor már a meleget várom, azonban a februárban egy jó dolog azért akad! A farsangi fánk!
A farsangi időszak egyik kedvenc eledele a fánk. 
A fánk, ami egyfajta mágikus vonzerővel rendelkezik, ugyanis senki nem tud ellenállni neki. Nem ismerek olyan embert aki azt mondta volna:  "Én nem szeretem a fánkot!"
Magyarországon a XIX. században terjedt el széles körben, de egy akkori irat szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán már fánkot szolgáltak fel hetedik fogásként. 
A francia királyi konyhába Maria Antoinette vezette be a fánkot. Egy álarcos bálban kóstolta meg először, és annyira ízlett neki, hogy megvette az összes fánkot, sőt a receptet is elkérte, majd elmondta az udvari cukrásznak. Maria Antoinette annyira megkedvelte eme édességet, hogy a királyi udvarban rendszeresen szolgálták fel ezt a finomságot.

Hazánkban eleinte csak a Dunántúlon sütötték, de ma már egyre több helyen vált szokássá, hogy farsangkor édességként a fánk kerül az asztalra. A fánk tészták közül idővel számos változat látott napvilágot, az adott ország lakosságának szájíze szerint.


Krapfen, az osztrák fánk
A bécsi fánkot állítólag egy Krapfen nevű pék felesége készítette először - véletlenül - Krapfen halálát követően, műhelyét felesége vezette tovább. Nem volt ez könnyű feladat özvegy Krapfennénak, nem igazán bírta a vásárlók rohamát. Egy napon valamilyen oknál fogva a kenyér nem készült el idejében, és a vásárlók cifrákat mondtak, sértegették a péknét, mígnem végleg kijött a sodrából. Az egyik edényből kikapott egy darab kelttésztát és valakinek a fejéhez akart vágni. Ám a tészta a kályhán lévő forró zsírral teli lábasba landolt. Néhány perc alatt aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.
Churros, spanyol fánk
Spanyolországban ritkán fogyasztanak süteményt vagy tortát, ott a churros az általános édesség, valamint a krémek és pudingok. A spanyol eredetű égetett tésztához ugyanazora a hozzávalókra van szükség, mint az olasz profiterolban. Hosszúkás formáját úgy kapja, hogy habzsákból nyomják a forró olajba. Meleg csokoládé öntettel tálalják, amelybe  belemártogatják az égetett tésztát, de simán fahéjas porcukorral is fogyasztják.
Donut, amerikai fánk
Az amerikai fánk receptjét nagy valószínűséggel a holland telepesek vitték magukkal Amerikába. Készülhet olajban és sütőben is. A karika formájú keltésztás édességben, nem  igazán az íze a lényeges, inkább a díszítés kap nagyobb szerepet. Biztosan ismeritek "A kevesebb néha több"  mondást, na ezt itt merőben el lehet felejteni, és a minél több, annál jobbra átformálni a szólást. Színes cukrok, csokimáz, csokidarabok, cukormázak ezek mind-mind jöhetnek egy Dounat-ra.
Éclair, francia fánk
A farsangi hagyományokhoz illő szalagos fánkhoz ugyan nem kapcsolódik az égetett tésztából készült Éclair fánk, de mégis kihagyhatatlan a fánkok sorából. A szó jelentése villám, bár a magyar közhasználatban nem Éclair-nek írjuk, hanem Eckler-t látunk legtöbbször. A fánk tésztája megegyezik a fentiekben említett Churros tésztájával. A fánkot sütés után kettévágják és krémet töltenek bele.
Zalabia, arab fánk 
Az arab  mézes fánkot talán már a középkorban is készítették az arab szakácsok. Ezt az egyszerű, kelt tésztás édességet forró olajban sütötték ki, és rögtön utána gazdagon meglocsolták mézzel vagy valamilyen fűszeres édes sziruppal.
Profiterol, olasz fánk
Az olasz fánkocska, amely a mi képviselő fánkunkhoz hasonlít leginkább. Kívül és belül  is krémmel van gazdagítva. 
Szalagos fánk
Hazánk fánkjai közül a legkényesebbnek mondható a szalagos fánk. Kidolgozása, kelesztése és sütése is nagy figyelmet kíván. Ügyelni kell, hogy a munkaterület, ahol készítjük, meleg és huzatmentes legyen, nemcsak a kelesztőhely.
Van pár fortély, amit érdemes megfogadni és betartani, ha tökéletes fánkkal szeretnénk a farsangi vendégseregünket, valamint a kis csemetéinket örvendeztetni.

  •  Az alapanyagokat már órákkal korábban ki kell készíteni, hogy szobahőmérsékletűek legyenek.
  • Mitől lesz szalagos a fánk? Ha az egyik oldalát fedő alatt sütjük, majd amikor megfordítjuk, levesszük a fedőt, és nélküle sütjük tovább.
  • Könnyebb lesz a fánk, ha a tojássárgáját egyenként adjuk a liszthez, és egy habbá vert tojásfehérjét is hozzákeverünk.
  • A megkelt fánktésztát nyújtani kell, de nem úgy, mint a gyúrt tésztákat, hanem a sodrófával alig érintve, éppen csak simítva, nem lapítva.
  • Bőséges mennyiségű olajat kell felforrósítani, és egy kis tésztadarabka kisütésével ellenőrizni a hőfokát.
  • A sütést mindig a legelőször kiszaggatott fánkkal kezdjük, mert annak volt a legtöbb ideje újrakelni.
  • A forró olajban mindig a megkelt fánk felső része kerüljön alulra, mert így sütés közben a másik fele is tovább tud kelni, és könnyebb lesz a tészta.
  • Ha túl forró az olaj, a tészta hamar megpirul, de a belseje nem sül át rendesen, nem marad ideje a növekedésre, így nem lesz szalagos.
  •  Ha túl hamar felfúvódik a fánk egyik fele, akkor üreges lesz a belseje, és amikor kiszedjük az olajból, összeesik. Ilyenkor inkább hamarabb vegyük le a fedőt, és ne hagyjuk a tésztát túlságosan megdagadni.

A kezdő háziasszonyok nem szívesen fognak fánk készítéséhez, azon aggodalmakodva, hogy nem kel meg a tészta, "szalonnás" marad, vagy nem sül át kellőképpen. A fánksütésről sokan mondják, hogy nehéz, hát én sem mondom hogy könnyű mutatvány. Azonban ha mégis sikerül, nem biztos, hogy szalagos lesz, és ugye ez lenne a fánk ékessége, a szalagja. Szóval a fánk készítés valóban komoly figyelmet igénylő művelet, de ha a fenti tanácsokat betartjuk és alkalmazzuk a kis praktikákat, egy jó ízű, szalagos fánk lesz a jutalmunk.

Éjszakai hívatlan vendégeink



Éjjelente sajnos legalább ötféle rovar gondolhatja úgy, hogy aznap éjjel meglátogat minket! Tapasztaltam sajnos a minap, ezért utána jártam mit tehetünk ellenük.

 Pókok 

 A legtöbb ember a pókoktól tart leginkább, pláne éjszaka, mikor alvás közben nem tudunk védekezni az ellen, hogy ránk másszanak. Egyes források állítják, hogy az ember életében minimum nyolc-tíz pókot megeszik álmában, de ezt tudományosan még nem igazolták, ahogy azt sem, hogy belepetéznének az emberbe. Emellett persze időnként megcsípnek minket, ez különösen gyermekek testén dagadhat nagyra, és a piros, fájdalmas duzzanat csak napok múlva lappad le. Ha nem akarunk arra ébredni, hogy az ágy másik oldalán egy pók néz ránk, takarítsunk alaposan, különösen a sarkokban, és rendszeresen tessékeljük ki a nyolclábúakat.

 Atkák

 Míg egy pókot - legalábbis ha ébren vagyunk - általában észreveszünk, addig az atkákat, például a poratkákat nem látjuk. Sokan csak akkor foglalkoznak velük, ha az atkák ürüléke miatt allergiásak lesznek, külön számukra készülnek az atkataszító ágyneműk és matracok. De azoknak is jól jöhetnek az ilyen termékek, akiket zavarnak a kis élőlények, akik lehullott hámsejtjeinkre vetik magukat, és azzal táplálkoznak. Az atkák ráadásul szaporodnak, egy átlagember ágyában akár kétmillió is élhet belőlük. Védekezésként a már említett atkataszító termékeken kívül takarítsunk és portalanítsunk gyakran, lehetőleg nedves ronggyal. A kis állatok a friss levegőt, a napfényt és a nagyon hűvöset sem szeretik, 18 fok alatt kifejezetten rosszul érzik magukat. A poratkáknak egyébként még egy veszélyük van: sok esetben együtt élnek a penészgombákkal, akik a hámsejtjeinket emésztik elő nekik. Mindkettő kifejezett allergén, így jobb minél kisebb koncentrációban együtt lenni velük.

 Százlábúak

 Ezek a rejtőzködő életmódot élő fürge mozgású ragadozók nappal láthatatlanok, éjszaka indulnak vadászni. Jó esetben nem találkozunk velük, de főleg régi házakban élők láthatják a barna színű, 3-5 centiméteres vendégeket. Szeretik a vizet, és a falban lévő repedésekben, a fürdőszobában lehet velük találkozni leggyakrabban.  A fényre rémülten és gyorsan szétszaladnak és eltűnnek. Nevükkel ellentétben csak 15 pár lábuk van és rovarokkal táplálkoznak. Amellett, hogy gusztustalanok, még méreganyaguk is van, és ha megcsípnek, az bepirosodik és csak lassan múlik el. Kiirtásuk majdhogynem lehetetlen, ha összeakadunk velük lakásunkban hívjunk inkább szakembert.

 Csótányok

 Főleg lakótelepi lakásokban találkozhatunk a kiirthatatlan csótányokkal. A lakás falában található csövek mentén akadálytalanul közlekednek. Szeretik a vizet és a szénhidrátokat, így a konyha igazi kánaán számukra. Védekezésképp egyrészt takarítsunk rendszeresen, ne hagyjunk ételmaradékokat a lakásban. Szapora állatok, így ha végleg meg szeretnénk szabadulni tőlük, szakembert kell hívnunk.

 Poloskák

 Legalább olyan ragaszkodó vendég, mint a csótány, de sajnos egy dologban rosszabb nála a poloska tényleg ránk vadászik, emberi vérrel táplálkozik, a vérünket szívja. Könnyű hazavinni akár egy antikváriumban vásárolt könyvvel vagy használt bútorral, viszont rejtőzködő életmódja és szaporasága miatt mire rájövünk, hogy nálunk lakik, már többezres populációval néznünk szembe. Nappal nem látjuk őket, mert kiválóan elbújnak.  A félcentis kis vérszívók csípése erősen viszkető, esetenként nagy kiterjedésű, ezek a poloska nyála okozta allergiás reakciók gyakran nappal, órákkal a csípések után  jelennek meg. Ha esetleg reggel vérfoltokat találunk a lepedőn, viszont nincs semmilyen sebünk, akkor előfordulhat, hogy álmunkban agyonnyomtunk egy-kettőt, miután jól teleszívták magukat a vérünkkel. Kiirtásuk csupán takarítással lehetetlen, ha eredményt akarunk, hívjunk poloskairtót.

 Házi praktikák a konyhából

 Néhány házi praktikával is megpróbálhatjuk elűzni őket, még a szakemberek segítsége előtt. Főként a megelőzés lenne a lényeg, hogy ne is adjuk meleg-talajt ezeknek a kellemetlen betolakodóknak. Étkezés után ne hagyjunk morzsákat, öblítsük el a tányérokat, ne hagyjunk eleséget a kártevőknek. A maradék ételt tegyük zárható tárolókba, szemetesládánkat és a konyhai komposztot naponta ürítsük ki. A rovarok vonzódnak a vízhez, ezért javítsuk meg a csepegő csapokat, és a  szivárgó csöveket. Azonban ha mégis sikerült bevenniük otthonunkat, akkor a következő praktikákkal próbálkozzunk.
Csótányok - Ha a babérleveleket csak a levesek vagy párolt ételek ízesítésére használjuk, elszalasztjuk a növény számos tulajdonságainak előnyét. Csótányok ellen szórjunk szét néhány elmorzsolt levelet a lakában, illóolajában található vegyületnek, a cineolnak csótányriasztó hatása van.

Zsizsik, lisztmoly - Ha apró bogarak, lepkék szállnak ki a konyhaszekrényünkből, akkor az minden bizonnyal a zsizsik vagy lisztmolyfertőzés jele. Ilyenkor sajnos ki kell öntenünk minden száraz, megfertőződött élelmiszert. A zsizsik nem fertőzi meg a lisztet, rizst, hüvelyeseket, ha egy babérlevelet teszünk közéjük. 

Hangyák - Nincs olyan családi ház, ahol ne jelennének meg időnként a hangyák. Egy-egy eltévedt hangya még nem okoz gondot, de amikor már oszlopokban masíroznak a lakásban az igen csak kellemetlen. A hangyákat rendszerint az ételmaradékok, a morzsák csalogatják a lakásba, ezért a legjobb védekezés ellenük a tisztaság. Figyeljük meg, hogy a hangyák milyen útvonalon hordják zsákmányukat és zárjuk el a bejáratokat parafin- vagy levendulaolajba mártott vattacsomóval, vagy 1 rész kámfort és 9 rész alkoholt keverjünk össze, s öntsük be a fészek nyílásaiba (ezek gyógyszertárban kaphatóak). Ezen kívül még, a hangyák nem szeretik a fokhagyma, a boróka és a levendulavirág illatát sem, ha ezeket úgy helyezzük el, hogy útjukban legyenek, reménykedhetünk az eltávozásukban. 

Svábbogarak - A 2 evőkanál lisztből, 2 evőkanál kakaóporból ás 4 evőkanál bóraxból készített keverék odavonzza és megöli a svábbogarakat. Az így kapott keveréket helyezzük el egy lapos tálba és tegyük be a konyhaszekrénybe, a mosogató alá vagy bárhova, ahol svábbogarakat sejtünk. A bórax lenyelve mérgezést okozhat, ha gyerek hozzáférhet, ne alkalmazzuk. Valamint a svábbogarak ki nem állják az eukaliptusz vagy rozmaring illatát. Néhány csepp illóolajat csepegtessünk vattalabdacsra, és tegyük oda, ahol bogarakat láttunk. Kétnaponta itassuk át friss olajjal, hogy az illat erős maradjon.

Molyok - A molyok kedvelik a port és a piszkot. Tisztítsuk ki a ruhákat, az ágyneműt és a bútorhuzatokat, mielőtt hosszabb időre félretennénk őket. A molyok a ruhák mosásával, levegőztetésével, napoztatásával könnyen elpusztíthatóak. A gyapjú, angóra és más állati szőr, valamint étel és izzadságfoltok vonzzák a molyokat. Ruháinkat mindig tisztán tegyük el. A molylárvák a friss levegőn, napfényben elpusztulnak. További védekezés: tegyünk néhány csepp cédrus vagy eukaliptusz illóolajat gyapjúholmi mosáskor az utolsó öblítővízbe, és áztassuk benne körülbelül 30 percig. Az eukaliptusz, levendula és borsmenta elriasztja a molyokat. Tegyünk a szekrénybe szárított levendulát. A molyok ki nem állhatják az illatát. 

Szúnyogok - Szúnyogriasztó növények a babér - levendula - menta - fokhagyma - körömvirág - bazsalikom - oregánó - szivarfa és a citromfű is. Ha körbe vesszük magunkat ezekkel az illatos fűszernövényekkel, megbízható bástyát építhetünk magunk köré akár a kertben, akár az ablakokba, vagy az ajtó közelébe helyezve.

 Végig borzongtam míg írtam a cikket, szerettem volna képeket is csatolni, de inkább most megkímélek mindenkit és magamat is ettől!